Az év utólsó hónapja, szintén egy festői tájábrázolással. Egyszerűbb formákat választottam, mert nagyon készülődök az ünnepekre, és december 31-ig kellene átküldeni a festészetet.
Azt veszem észre minél kevesebbet festek, a készségek kezdenek visszahuzódni, vagy épp lassabban érzem a hangulatát. Nézem némely akvarelista festő képét mennyire csodálatosan tudják közvetíteni a táj szépségét, hatását. Egyet viszont megtanultam belőle, csak tapasztalatot hagyjam meg és ne viszonyitsam a tudásomat az övékéhez, mert az lehuz.
Fordulóponthoz érkezett a csoport további megléte. Egyre kevesebben vettünk részt a festészetben. A nagy kérdés után , hogy mi legyen Nikole folytatja a csoport akvarelista tevékenységét.
Az élet változik, mi is benne, viszont van egy hely mindig , ahol kitudunk kapcsolódni, úgy, hogy az otthonomba teszek képzeletbeli utazást az ecsetjeimmel. Ez jó, továbblendit, kikapcsol. Átadom, közvetítem vele a szépséget, harmónát.
Itt az elkészített akvarelem:
