2019. május 30., csütörtök

"Brenna vízfestés kihívások"

2020.március.

Egy kép, amellyel a "Tavasz" képzelete közelebb kerül hozzánk. Kedvenc virágom a rózsa és inkább ezt  a virágot választottam.
Utolsó festésem a csoporttal. Azért örülök, hogy ismeretlenül is befogadott ez a festői közösség, viszont tudnom kell továbblépni is.
A festői közösségről bővebben:  https://aquarelleenbrenne.blogspot.com





2020. február
Célfestés: egy viharos tenger ábrázolása. A hatalmas hullámok nekem sehogy sem tudtak nagyszerűen kialakulni. Azt hiszem türelmetlen vagyok aprólékos festésre, most. Bővebben:https://aquarelleenbrenne.blogspot.com


akvarell

 2020. január

Az "Aquarelles Benne" 4 éves születésnapját ünnepli. A festési időszakból is lehetett témát választani. Én egy rózsás csokrot festettem meg.

Bővebben:aquarelleenbrenne.blogspot.com


 2019. november

Szép  tengerparti tájak,  kikapcsolódás, pihenés csendes környezetben, ahol a csend körbeölel, és ringatózik, fodrozódik a víz.
Elmélyülés a festészetben, akár beleépítve a vágyakozást az ottlét után, vagy talán azután , hogy mártózzál, ússzál egy jó nagyot benne.
Mondanom sem kell élveztem a festést ebben a csodás környezetben.

Elkészült kép:




2019.  Októberi festés témája:   egy madár megjelenítése, akár szabadon választott kedvenc madár lefestésével, a mintától eltérően.

Őszinte leszek nehezen ment. Amilyen egyszerűnek tünt, úgy nem sikeredett a rajz és a festés sem. Találtam egy saját fotót és egy Gyurgyalagot festettem meg, azaz pasztellel készült.

Elkészült kép:




2019. Challenge 50. Újra itt találkozunk a nyári pihenés időszaka után, ami szeptember lesz.

Három  csodálatos referenciakép, amely elvezet arra a csodálatos tájra, amelyen valaha Claude Monet több hónapot töltött. Fresselines hegyvidéki tájai Monettet is megihlették.  A referenciaképek a folyóhoz vezető  útvonalon haladnak egy-egy részletet kiemelve, és eljutva a folyó torkolatához. A kép valami fenséges.

Most kivételesen porpasztellal dolgoztam, és az egyik képnél akvarellt festettem és arra dolgoztam rá a pasztellt. Elég izgalmas volt pasztellal dolgozni, viszont marad az akvarell és az olaj a kedvencem.



Vegyes technikával készült, akvarell aláfestés után,  pasztell festés.

Pasztell
Közben újabb képeket tett fel Mária, azokról a helyekről, ahol Monettet a napszak más-más időszakában megilletett a táj változatossága.   
Engem is magával ragadott a víz tükröződése, így egy képet készítettem róla. Természetesen akvarellel. Látom a hibáimat is, mennyire nem tudtam visszaadni a víz felszínét.



 2019. challenge 44.

A  világot is megrázó esemény, a  Notre- Dame Székesegyházban történt tragédia került  középpontba, mégpedig úgy, hogy hogyan tudnánk megjeleníteni múltját, jelenét, vagy talán a megújulásának a .lehetőségét, mindenféle politika és vallási nézetet kizárva.

Igencsak igyekeztem elkészíteni az akvarellemet, ami bennem egy átfogó képet alakított ki ráhangolódva az eseményre.


 



2019.március- április - challenge 43.

Észak-Olaszország tájaira kalauzol a hegyekhez és a vizekhez. Festészetemben Gran Paradiso hegyvonulat egy kis részét kiemelve festettem le. 
Ez a vonulat a Graji-alpokban terül el.
Talán annyit fűznék hozzá, hogy a rajzot körvonalakban készítettem el, és a tónusokat, színeket a táj , hegység formáihoz igyekeztem elrendezni. Színekben főleg az elefántcsont feketét és az ultramarin kéket használtam a hegyvonulatok festésére, némi titánfehérrel.




2019.február- challenge 42.

Feladat:  valamilyen formában összeállítani halakkal kapcsolatos képet. Őszintén szólva az óceáni és mélytengeri halakban tudok gyönyörködni csak. Így a vízalatti halakról készítettem egy képet.


2019. január - challenge 41. 

Referencia kép egy  régi betongyár  öreg épülete, amin óra is működik. Bármilyen környezetben, technikával lehet elkészíteni.
Festésnél nem tértem ki a részletekre, környezetet, építményt  inkább  absztrakt módon  készítettem el.



2018. december - challenge 40.

Mi a kedvenc időtöltésünk  télen, ez az évszak hogyan telik a festészeten kívül? Ez volt most a decemberi feladvány referencia fotó nélkül. Számomra az esti olvasás fér bele a filmnézésen kívül, ha nem festek. Lehetne séta is, természetben lenni, fürdőbe menni, amit igencsak elhanyagoltam pár éve.
Tehát olvasmányt festettem meg egyszerűen, ahogy múlik az idő benne.

   
                                                  akvarell 15x21 cm/300 gramm/ itáliai papír

 
2018. október-november  - challenge 39.

A referencia kép a franciaországi Gargilesse  városhoz  kötődik  /Creuse völgye/. Ebben a városban született és  itt volt  Leon Detroy inpresszionista  festő műhelye, akit itt jártakor többször felkeresett műhelyében  George Sand /1804-1876/festő és író  is.
Mára  ez a város  festészeti kiállítások, hárfafesztiválok, kirándulások, egyéb kulturális rendezvények  központja lett.

Elkészült kép, rajzzal együtt:





Érzem, ahogy elkészült a kép  festése nem teljes, a fényhatások nem igazán mutatkoznak meg a festményen,  kevésbé süt a nap, legalábbis azt láttam a képen, amit a kirándulók árnyékai mutattak meg jobban , a háztetőkön kívül.Több vibrációt, fényhatást szeretnék érzékeltetni a képemen, és újra fogom festeni.
Mindenesetre kitaláltam, hogy a képet újra "Velazquez  Paletta"  színeivel festem meg, mert a tájfestészet színeit, a földszíneket magában hordozza.  Neki álltam a színek kikeverésének.  A kép nem sikerült, újra meg  fogom próbálni, kevésbé boldogultam a 3 szín kombinációjával, talán türelmetlenkedtem. Bár a festő is több színnel dolgozott, nem csak ezt a három színt használta, attól függően, mit szeretett volna ábrázolni.

Íme:

Folytattam a színkeverést a saját régi meglévő színeimmel., mert annyira hasznosnak találom a kombinációk kikísérletezgetését. Kiválasztottam a kékeket és  egy viola színt, és ahhoz kevertem ki a meglévő színeimet. Hát izgalmas volt, így elkezdem átlátni a színek  tónusait. Folytatni fogom még. Neveket azért nem írok ki, mert van, amelyik 20 -25 éves , régi szilkés. Sajnálom nem felhasználni őket.

Íme: 






2018. szeptember - challenge 38. 
A festeni való referencia kép alapján egy csodálatos középkori   Joux kastély, amely  Franciaországban a Château  településén található. Ma fegyvermúzeumként működik. Története visszanyúlik a 11. századra.

Referencia kép:



Színek használata:

sötétlila, ultramarin kék, alizarin crimson , sötétzöld, okker, narancs, barna, citromsárga,

Akvarell papír:

Itáliai, hidegen préselt 300 grammos  akvarell papír, 15x40 cm.

Mindig a kívánt területeket vizeztem meg, a száradások után  fokoztam a színek használatát.  A táj alapszíne vegyes, hol rózsaszín, halványsárga, zöldes, kékes, okeres, és azután építettem fel a sűrű lomboknak a színhasználatát.

Megjegyzem, ilyen színhasználatban még nem festettem tájat. Az a története, hogy egy tavalyi antikváriumban ráakadtam agy ónémet akvarellfestő könyvre. A szöveget sajnos nem tudom lefordítani, mivel gót betűírással készült a könyv nyomtatása, hiszen egy 1913-as kiadású.  Akkoriban még ez a betűtípus volt használatban. Ez volt a Gutenberg alap betűtípusa.
 A színeket viszont addig kevergettem, míg hasonló színösszeállítást nem kaptam a tájkép színeihez, ami a könyvben található. Kész kincs.

Ime a könyvről fotó: 


 


Elkészült képem:  Bár érzem, hogy még nem teljes, fogom még folytatni, csak kevés időm van a festésre. Egyébként a könyv használata mellett, elég izgalmas volt elkapni a kívánt színeket.



                                                                   Joux kastély

http://aquarelleenbrenne.blogspot.com/


2018. augusztus-challenge 37.

Valamilyen fa  festése volt a feladat. Tavaly fotóztam egy csodálatos  Tisza-partján lévő fás részt  ősszel. Mindenféleképpen olajban szerettem volna elkészíteni, amit mai napig  idő hiányában nem tudtam megtenni. Így akvarellben készítettem el, és azt küldtem be.
Nagy kihívás volt részemről a sok fa megfestése. Egy biztos rengeteget tanultam belőle.

Elkészült akvarell  képem:


2018. június-julius-challenge 36. 
A megfestendő referencia kép a Gartempe híd Saint-Savinban.  Itt található a Gartempe apátsági templom, amely  az UNESCO Világörökség része.


                      A kép mérete 12x16 cm, japán  Maruman  gyakorló akvarell papíron.


2018. április- challenge 34.- Róma/Piazza Navona


2018. március-challenge 33.- Még mindig Rómában vagyunk



2018.február-challenge 32.-Várrom a Crozant Creusénél

   "Via Appia" maradványai. Fontos útvonal volt Rómában

2018. január-challenge 31.-Annecy-tó télen








2017. december-challenge 30.-Elefántok a szavannán, szavannai táj




2017. november-challenge 29.-Karácsonyi készülődés







2017. október-challenge 28.-Karácsonyi üdvözlőlapok készítése












2019. március 19., kedd

2019.március-challenge 43.

Feladat:  

Észak-Olaszország tájaira kalauzol a hegyekhez és a vizekhez. Festészetemben Gran Paradiso hegyvonulat egy kis részét kiemelve festettem le. 
Ez a vonulat a Graji-alpokban terül el.
Talán annyit fűznék hozzá, hogy a rajzot körvonalakban készítettem el, és a tónusokat, színeket a táj , hegység formáihoz igyekeztem elrendezni. Színekben főleg az elefántcsont feketét és az ultramarin kéket használtam a hegyvonulatok festésére, némi titánfehérrel. 


                                                                      akvarell



2019. március 5., kedd

Kertemből

Meglepődve vettem észre, hogy a tegnapi zöld hajtások után mára szép virágba borult a krókuszom. Ennek a tövét kettő évvel ezelőtt telepítettem anyukám kertjéből. Kezdenek már az ibolyák is előbújni. Ahogy látom sokkal kevesebb lesz belőle a kertünkben. 


2019. március 4., hétfő

Naplózás

Amiről akarok írni az a naplózás, ami a reneszánszát éli, Urban  Sketchers ,városi naplózás, vázlatolás néven. Jómagam is megvettem a füzetemet, csak épp nem mozdultam az idő szűke miatt semerre sem. Viszont egyre jobban érzem a nyomasztó itthonlét hátrányát. Igen, egy idő után ez is terhessé válik és fontosnak éreztem a változtatást ebből a megszokott zónából való kimozdulásra.  Csak az működik, amit megcsinálunk és nem csak sóvárgunk utána. Így elhatároztam, ahogy az idő, amennyire engedi rajzolni, festeni megyek.
Hozzám egyik  legközelebbi város Szolnok. Rengeteg látni, rajzolgatni valót lehet itt találni. Sétám a tiszapart felé vezetett ebben a csodás, napos időben. Itt található egy szép Református templom, ami nekem régről tetszett,  és úgy gondoltam, mivel pad és pakolási lehetőség van,  jó a rajzoláshoz. Hozzá is kezdtem   az első ilyen típusú városi vázlatoláshoz. Itt létem alatt csak a  rajzommal készültem  el,  a fák és bokrok kihagyásával, a festésre már nem került sor.
Igazán lassan ment a rajzolás, bele kell még jönnöm . Szinte furcsa érzés volt, hogy ott ülök a padon és elvagyok a rajzommal,  szóval jól esett minden, a kimozdulás, a csend, és a délutáni  sétálók. Igen, a múltat is vissza idézték bennem, ezen a napfényes meleg  napon.

                                                             

A kész  akvarell képem:




2019. február 28., csütörtök

A kép Vicenc B. Ballester spanyol festő tanulmánya után készült szabadon.
A tanulmány megtekinthető: https://archive.org/details/Painting_Landscapes_in_Watercolors/page/n17

A festőnek több festészeti könyve is megjelent, amiben elég részletesen segíti a festeni vágyókat. Nem tudtam úgy átadni , ahogy a festő tette. Biztos vagyok benne, hogy jobban átláttam volna a táj hangulatát, formáját  ott a helyszínen. Viszont tanulni  belőle csodálatos volt.

                                                                      akvarell

2019. január 18., péntek

Rajzolás folytatása

Először is itt megemlítem David Poxon: Csendélet című munkáját, amit ebben a téli zimankós időben újra olvasok.  Egyszer már végigolvastam mikor megvettem, aztán sokáig a könyves polcon landolt.  Most nem csak olvasom, hanem a technikákat ki is próbálom.

Mivel szeretek csendéletet készíteni, ezért a korábban rajzolt almáimra esett a választás, hogy azokat tussal befessem  a könyvben  leírtak szerint.
Ebben a technikában  tinta használatát fele-fele arányban kell felhígítani. Sajnos a tust mindjárt nem találtam meg és tettem egy próbát selyemfestékkel. Egészen jó lett. Ráakadtam  a tusra is, és a kulcsnak annyi lett. Azért ezt a technikát is kipróbáltam. Legközelebb akvarellpapíron készítem el. Több réteget fellehet vinni száradás után, a  formai alkotást  grafittal lehet menet közben  alakítani , és a csúcsfényeket visszatörölni, hogy festés közben ne vesszen el.



Első lefestés:

Második lefestés:

Azért megjegyzem, hogy jobban tetszik a tussal való festési technika. Tehát, következik egy újabb rajz, tussal lefestve.


Ezt a korábbi rajzomat használtam fel,  amin még javítottam, kontúrokat jobban kidolgoztam a festéshez.


2018. november 6., kedd

Séta........

Séta  közben  szép őszi színeket  is fotóztam. Téli csendes, bebújós időszakban nagyon jók lesznek a fotók gyakorolni.  Tegnap megérkezett hozzá az első  kemény fedeles  akvarelltömböm, ami nálam a "Moleskine" őrületet váltja ki. Tavaly én is készítettem magamnak egyet, kötészeti varrással, viszont az  idei évben a varrás miatt már nem vállalkozok rá. 

Képeim az ősz színeiben:

Szederlevelek

Birsalmafa








Szeder levelek


























Kert végében nádas

Levelek

Télen kiakarom kisérletezni a rozsdás edényem színösszeállítását  ezekből a színekből. Pont jól jönnek ehhez az ősz színei a csendéleteimhez.

2018. november 1., csütörtök

Néha felszakadnak a régi emlékek,

hogy átrendeződjenek és helyükre újakat építsünk fel.  Tovább megyünk, terheinket letesszük és várjuk az ég üzenetét. Ez lenne a mulandóság? Nem tudom, de azt tudom, hogy minden valahogy másképpen van. Én Wass Albert gondolataival repítem tovább a mai napot.